New Orleans!!! Egy év múlva én is kint akarok lenni húshagyó kedden! *-* Akarok olyan sok gyöngysort, hogy majd meg fulladjak tőle! *-* És ha már ott vagyok, átruccanhatnék a szomszédos városokba is. Igaz, hogy a közlekedés botrányos, mint azt hallottam, de szerintem megoldanám még akkor is, ha hajnalban kéne buszra ülnöm... Wúúú! Milyen jó lenne már? Mondjuk mostantól elkezdenék gyüjteni rá, és mire egy év eltelik, összejöhet annyi, hogy abból kijönne két repcsijegy, jó előre lefoglalva, hogy olcsó legyen és a többi pénzt meg a vonatozásra vagy buszozásra be lehet osztani. A kaja nem sok, mivel a sajátomat fizetem csak. :D Mondjuk még egy kocsit is bérelhetnék, mert azt hallottam, hogy ott jóval olcsóbb.. xD De mondjuk jó lenne valaki, aki velem jönne. Bár egyedül is el vagyok, és nem akarok másokat fotózgatni, de azért engedjenek el! xD Mert ha egyedül mennék, akkor nem engednének el. Az tuti. Tökre felpörögtem ettől az ötlettől... És most az is eszembe jutott, hogy ahány városba eljutok, és tetszik, az lesz a tetkóm! *-* Persze mindegyiket helyiek varrnák a bőrömbe, így lehet, hogy vérferőzéssel jönnék vissza, dehát.... :D
Jól van na. Én sem gondoltam komolyan. Csak egy kicsit. ;)

Na ki jön velem? Gyűjtéstek a pénzeteket és mikor eltelik egy év, csatlakozhattok hozzám. Vagy én csatlakozom hozzátok. Nekem tök mindegy, de azért ne legyetek elmbeteg sorozatgyilkosok!

 
Kezdem komolyan azt hinni, hogy egy pasi komoly hatással van a kreativitásomra. Más szóval: nem írtam még semmit se, amikor kapcsolatban voltam... Na mindegy is. Ezt csak gondoltam megosztom veletek.
Ami viszont lényegesebb: kitaláltam, hogy milyen tetkót szeretnék. :D Nem olyan mindennapit, max kockának tartanának az emberek.. De mindegy, mert nem vagyok az. :D Szóval biztos, hogy hülyének néznének az emberek, de annyira nem tud érdekelni. :D Most csak az zavar, hogy ha oda tetováltatom, amit akarok és ahova akarok, az kihatással van a jövőmre. És mivel a vendéglátóiparban nem annyira előnyös egy tetkó... Főleg, hogyha kimegyek külföldre dolgozni.... Mert tudom, hogy soha az életben nem gyűlölném meg azt, amit tetováltatni akarok, de hova is? Bokára, hasra, derékra biztos, hogy nem, mert ugye ha valaha, majd a távoli jövőben gyereket akarok, nos valljuk be, hogy egy delfinből bálna lenne... ugye? :D Boka ugyan így ki van zárva ugyan ezen indok miatt. Hogy miért? Ejnye, hogy nem figyeltetek biológia órán! Ami maradt, az a csukló vagy a hát. A hátamon nem nagyon értem értelmét, úgyhogy a csuklómra akarok. Vagy legalábbis a karomra. De mivel ha meleg van, nem tudom eltakarni, megint dilemmába estem. Grr....

 
.... but not today!

 
Honnan tudod, hogy nincs egyetlen egy igazi barátod se? Onnan, hogy amikor selfishbitch a státuszod, senki sem jelentkezik, hogy megkérdezze: Ugyan mi a franc bajod van? Persze nem vártam semmi ilyesmit, csak azt hittem, hogy jelentek valamit is az embereknek. Hát tévedtél, ribanc!

 
Jelenleg egy önző r*bancnak érzem magamat, és ördögien gonosznak. Hogy okozhat örömöt az, hogy a lelkébe tiprok valakinek? Na mindegy. Jelenleg lehet engem utálni...

 
Please don't gooooo...... (szól a rádió :D)
Igazából most házit kéne írnom, de éhes vagyok, és nincs itthon laktató kaja, vagy csak 2 órája ettem utoljára, és azért vagyok éhes? Foggalmam sincs. Ahhoz vissza kéne számolnom, de mindegy. Szóval megcsináltam a 2 német házimat, és ma természetesen végig untam a dupla németemet egy harmadik tanárral... De a lényeg, hogy most ittragadtam. Nem szabadna ölbe vennem a laptopomat az előtt, hogy megírtam volna az összes házimat.
De hogy másról is legyen szó, mint a lustaságomról :D; a hétvégén részt vettem egy olyan szemináriumon, amin a kapcsolatokról volt szó vallási szempontokból. Persze volt, amivel nem értettem egyet, de a barátomat jobban kiakasztotta az egész, mint engemet. Mivel én már hozzá vagyok szokva, hogy nem mindenben értek egyet az emberekkel, és hogy a fiúkat mindig szigorúbban kezelik, mert a fiúk szerintük jobban elfajzottabbak, mint a lányok, vagy nem tudom. A lányok szelíd kis báránykák, míg a fiúk vágtázó musztángok, akiket csak nagyon ritkán tudnak betörni.... Értitek.
Aztán meg lenyomtam egy hisztit, amikor majdnem buktam mindent... De én is nőből vagyok. Néha kiborulok még akkor is, amikor tudom, hogy mit kéne tennem és mi lesz a vége, de ismeritek az érzést, mikor nem akartok megtenni valamit, csak mert az a másiknak kedvező... Brr....

Tegnap megnéztem a Hajlakkot meg az Álmok útján-t (Brittney Spears-el). A Hajlakk kicsit túl hollywood, az Álmok útján-ban meg helyes a sofőr srác, de csak a film varázsától. Megnéztem képet róla, hogy milyen a valóságban éshátő...... A filmben jobb. Meg ugye megnéztem a sorozataimat és bővítettem eggyel. Jelenleg Glee, The Vampire Diaries, The Secret Circle, Gossip Girl, Supernatural és Slash szerepel a listámon. Nem normális, tudom, de ez van. :D Így szerettek, nem?

 
Életem eddigi legjobb Glee-s része a 10. volt! *-* A legjobb számok feldolgozása, és mesés körítés. Ráadásnak még Chord is benne volt. ^^ Pisztráng száj. Muhaha. Amugy a gyűlöletem nagyrészt elmúlt. Hányingerem még mindig támad a csajtól, mikor meglátom (mondjuk facebook-on), de hiába mondanátok, hogy ez a gyűlölet bennem, ami abból nőtte ki magát, hogy tetszett a pasija, majd megszereztem magamnak, és hogy mit művelt, és hogy én most szerelmes vagyok a srácba... Mi is volt a mondat eleje? Na mindegy. A Glee 10. részét elnézve rájöttem, hogy nem vele fogok megöregedni. Persze hogy jól érzem magam mellette, meg minden nyálas szöveg, de én az a fajta lány vagyok, aki érezni akarja azt a mindent elsöprő szerelmet és a heves szívdobogást meg mindent... De most csak kellemes érzés tölt el. Nem az, amit el akarok érni az életemben. Persze nincs miért nyafognom. Nekem legalább van, tudom.

 
Na jó, nem is igazán düh, hanem inkább gyűlölet. Ti is utáljátok a kedvesetek exét, vagy ezt csak a nagyon megszállottak csinálják? Mert hogy nekem nem szimpi az a csaj, az tuti. Igen, tud róla, de most mégis mit kéne tennem? Mikor megláttam, már nem tetszett, és most már okom is van rá, hogy miért ne kedveljem... Ilyen erős gyűlöletet még csak álmomban éreztem, mikor nyilvánosan lekurvázott valaki. Persze csak álmomban, de jól meg is pofoztam. Úgy keltem fel, mintha a tenyerem tényleg arcon ütötte volna azt az alakot.... Brrr és Grrrr..... Igen, nem vagyok normális, de számít ez egyáltalán valamit is? Legszívesebben azt a csajt is felpofoznám, de nem lenne indítékom. És nem szép dolog verekedni sem. Főleg azért nem, mert akkor biztos én lennék mindenki levesében a bogár, mivel az a kígyó mindenkihez behízelegte magát. Olyan kétszínű, hogy már én szégyenlem magamat miatta!!! El sem tudom mondani, hogy mit érzek. De komolyan! Hányinger kerülget a csaj körül... ezért szoktam jó messzire elkerülni. És most mindig ő fog eszembe jutni, ha azt a csodás Heineken reklámot fogom látni vagy hallani! :( Pedig eddig szerettem.... grr...

 
Tudom, egy kicsit berozsdásodott a szókincsem, így jobb hasonlat most nem fog kipattanni az álmos fejemből. Már sírtam itt nektek arról, hogy bámulnak az idegen emberek, meg hogy pont azok a srácok tetszenek, akiknek nem kéne, vagy nem igazán tetszik az ötlet, hogy járhatnék velük, pedig amugy nagyon vonzanak. De most még ráadásul barátom is van, vagy mi, akivel nem mellesleg végre (persze olyan sötétben, hogy az orromig sem láttam) beszélgettem is. Ezt nem úgy kell érteni, hogy sose váltok vele egy szót se, csak most máshogy. A lényeg, hogy a kísértést, ami engem ostromol, csak annak tudom részletesen elmagyarázni, aki allergiás valamire, de nagyon imádja azt a valamit. Hát bumm. Kellett ez nekem? Nem. De ki hallgatna a saját kis benső hangjára, mikor az bereked az ordibálástól, hogy "Nem ezt kéne csinálni!"...
A lényeg, hogy nem vagyok normális. De ezt már egy párszor említettem nektek. Meg magatoktól is rájöhettetek.
Tetováltatnom kéne. Egy csomó mindent a bőrömbe kéne varrni, hogy valamilyen csoda folytán felfogjam az agyammal, hogy ezt meg ezt nem szabad. Mondjuk elég furán nézne ki és a lista sem olyan rövid, szóval nagy helyet foglalna, de csináltathatnám olyanra, mint amilyen Angelina Jolinak van a hátán az a kínai jeles írás.... És akkor még kevesen is értenék... De mondjuk nem tudom elolvasni azokat a jeleket, úgyhogy nem nagyon lenne értelme...
Igen álmos vagyok, feltűnt?

 
Igazából nincs előre megfogalmazott szövegem, hogy miért nem voltam, de elmondom a tényeket. Az év első hetében volt a szalagavatóm, akkor egész héten azt hittem, hogy levegőt venni nem lesz időm. Utána rögtön hétvégén költöztünk, és az új helyen nem volt internet lehetőség, szóval idáig csak néha-néha leshettem fel ide, hogy hiányzik-e valakinek az oldal. Mikorra bekötötték a netet, már nekem is hiányzott, hogy nem írhattam le mindent. Azért ez egy kicsit furcsa volt. Ha ti is olyan rég óta csinálnátok, mint én, ez olyan lett volna, mintha megfosztottak volna titeket a hangotoktól és még a jelbeszédet sem használhatnátok.

De mostmár itt vagyok teljes valómban, és új dizivel. Próbálkoztam minden félével, de úgy látszik, hogy beporosodtam... Na majd próbálkozom még, de most fogadjátok el a berozsdásodott kreativitásomat.

Minthogy nem volt blogom, így le kellett süllyednem olyan szintre, hogy jóban lettem olyan emberekkel, akikről eddig azt hittem, hogy a fejükben nincs más, pusztán víz. A ténymegállapításomat továbbra is fenttartom, de azt, hogy nem unatkoztam, határozottan kijelenthetem. Semmi extra, csak azért mégsem ültem itthon a sötét sarokban. A szalagavatóm egy kis pötty volt az életem folyamán, tekintve hogy nem élveztem annyira, mint mások. Pedig készültem rá. Volt frizurám, körmöm (amit azóta újra csináltattam, és beálltam a hülye libák sorába, mint hogy nem akarok megvállni a hosszú körmömtől), pasim, csudiszép ruhám, de a piám közelébe sem tudtam férkőzni. A sminkesem lefoglalta az időmet, aztán másnak segítettem öltözködni és még éhes is voltam. Afterre nem tudtam menni, mert másnap reggel kilenckor már jött a fuvar, hogy elszállítson minket az új házunkba. Jah, és még a ruhát is vissza kellett vinnem a szalonba. Na uccu neki, hétkor keltem, és tízkor visszaértem a házunkba. Háromszor fordultunk, és csodálkoztam, hogy semmi nem esett le a nyitott tetejű platóról. Komolyan hihetetlen!

Most pedig végigjárom a cseréket és értesítem őket, hogy nem haltam még meg.

xoxo Nevaeh